Types of diabetes mellitus pdf
Ez utóbbit LADA latent autoimmune diabetes of adults néven említi az irodalom. A klinikai lefolyásban mutatkozó különbségek mellett a közös pontot az esetek túlnyomó többségében bizonyítható autoimmunitás jelenti. Bár az ismert autoantitestek kimutatása miatt a diagnózis ma már ritkán jelent problémát, a β-sejtek károsodásához vezető folyamatot elindító és fenntartó tényezőkről csak meglehetősen töredékes információink vannak.
A körülhatárolható támadáspont hiányával magyarázható, hogy mindeddig nem sikerült olyan klinikai eljárást bevezetni, amivel a folyamat megelőzhető, feltartóztatható, esetleg visszafordítható lenne. Az egyetlen hatékony — tüneti — kezelési lehetőség ma is az inzulin külső prediabetes guidelines 2021 történő pótlása.
Jelen cikkben kísérletet teszünk a patomechanizmus ismert tényezőinek és közös pontjaiknak összefoglalására. Ugyanakkor egyre növekszik azoknak a száma, akik egyértelműen obesek és inzulinrezisztenciát mutatnak így általában 2-es típusúnak diagnosztizálják őketde emellett autoantitesteket is hordoznak.
Epidemiológiai vonatkozások A cukorbetegség előfordulása világszerte növekvő tendenciát mutat. Európában körülbelül kétmillió ember szenved 1-es típusú diabetesben [2]. A földrajzi eloszlást tekintve jelentős különbség mutatkozik az északi és déli féltekén tapasztalt incidenciák között. Az északi féltekén a betegség jóval elterjedtebb.

Az öt év alatti korosztályban ennek ellenkezője igaz. Ez jelentősen különbözik az autoimmun betegségek nagyobb részére jellemző egyértelmű nődominanciától [5]. Az autoimmun betegségek többségéhez hasonlóan az 1-es típusú diabetes is összefügg többek közt bizonyos HLA-haplotípusok jelenlétével.
1-es típusú diabetes mellitus: a patogenezis és terápia aktuális kérdései
Ezek jelentősége azért kiemelkedő, mivel a hozzájuk köthető többletkockázat közel hétszeres messze a legmagasabb az összes eddig azonosított hajlamosító genetikai tényező közül [8].
Az ő rokonaikat is veszélyeztetettnek kell tekintenünk [2]. Akiknél ebben rövidebb VNTR- variable number tandem repeat szakaszok találhatók, azok nagyobb eséllyel betegszenek meg 1-es típusú diabetes mellitusban, mint akik hosszabb szakaszokat hordoznak. Amennyiben a VNTRszakaszok hosszabbak az inzulingénben, az mRNS mennyiségéből számított expressziót magasabbnak találták a thymusban, amelynek következtében a centrális autotolerancia kialakulásában alapvető szerepű antigénprezentáció jobb hatásfokkal történhet [2].
A géntermék gátolja a T-sejtek aktivációját. Csökkent expresszióját hajlamosító, types of diabetes mellitus pdf többletmennyiség jelenlétét protektív tényezőnek vélik kísérletes adatok alapján [10].
Számos további gént is számon tartanak, amelyek hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához. Összefüggésbe hozták az 1-es típusú diabetes kialakulására való fokozott hajlamot az IL-2 receptor egyes mutációival is.
Glucose-level dependent brain hypometabolism in type 2 diabetes mellitus and obesity
Közülük a receptor α-alegységét kódoló szakasz IL2RA, azonos a CD25 markerrel a legismertebb, de felmerült a β-alegység más néven a CD érintettsége is. Ennek több lehetséges oka is felmerül. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, jól látszik az emberi magasságot meghatározó allélok vizsgálatának eredményeiből: több tízezer fő vizsgálata még mindig kevésnek bizonyult az öröklődés teljes leírására. Felmerül továbbá ritkább, így nehezen felderíthető allélok rare variants szerepe is.
Ezek mellett egyre kevésbé utópisztikus, hogy nem kizárólag a fehérjéket kódoló gének hordozhatnak rizikót [13].
The impact of type 2 diabetes mellitus on daily functioning - PDF dokumentum
Egy másik szempont, amely a genetikai tényezők mellett további fontos tényezőként értékelendő: a rokonok közös környezete, amely közös kockázati tényező expozíciójának lehetőségét jelenti.
A további genetikai tényezők megismerése a jövőben várhatóan valósággá válik az új generációs szekvenciameghatározás elérhetősége NGS — next generation sequencing [14], valamint az epigenetikai [15] tényezők szerepének feltárása által. Tény azonban, hogy újabb eredményekhez valószínűleg egyre több betegcsoportra lesz szükség. Így arra kell következtetnünk, hogy a patogenezist vizsgálva nem állhatunk meg a veleszületett kockázat megismerésénél, hanem olyan további — környezeti — tényezőkkel is számolnunk kell, amelyek legalább ugyanakkora mértékben járulnak hozzá a klinikai manifesztációhoz.
Korai metabolikus eltérések Az autoantitestek megjelenése a szerokonverzióamely jelenleg a klinikai tünetek mellett a diagnózis legbiztosabb pontját jelenti, terápiás lépések megkezdéséhez már viszonylag késői stádium. Egy ban publikált, Finnországban végzett nagyszabású utánkövetéses humán vizsgálat a metabolikus tényezőket vette célba. A vizsgáltak egy részében a követést már a születéskor megkezdték.
Az utánkövetés során alacsonyabb foszfolipid- és trigliceridszintek jellemezték a később megbetegedőket. Ezeket az eltéréseket a szerzők a kolin hiányával hozzák összefüggésbe.
Felmerül a kolin hiányának a kolin igazolt epigenetikus szabályozó szerepéből adódó következménye is. Egyes vizsgálatok eredményei kolinhiányban hisztonfehérjék types of diabetes mellitus pdf metilációját írták le [17].
Ezt reaktív lipidmellékterméknek tartják a szerzők, amely a foszfolipáz-A2 aktivitása nyomán keletkezik a foszfolipidek hidrolízise során, és a gyulladásos folyamat egyik mediátorának tekinthető. Megnövekedett mennyiségét okozhatja az oxidatív stressz, akár egy átvészelt vírusfertőzéshez kapcsolódóan. Az oxidatív stresszel szemben védelmet jelentő éter-foszfatidil-kolinok szintje a későbbi cukorbetegekben alacsonyabb volt.
diabetes mellitus - SVL ČLS JEP
Az egyes metabolikus eltérések és a hordozott HLA-genotípus között nem volt kimutatható összefüggés [16]. Az autoimmun folyamat Az 1-es típusú diabetes mellitus kialakulásának alapját a β-sejtek szelektív pusztulása képezi. A térben el nem különülő, glükagont termelő α- és szomatosztatint termelő δ-sejteket az autoimmunitás közvetlenül nem érinti. A progresszív inzulinhiány hátterében többnyire igazolható az autoimmunitás jelenléte az autoantitestek kimutatásával.
Ezeket összefoglalóan szigetsejtellenes autoantitesteknek ICA — islet cell antibody nevezzük. Idetartozik a glutaminsav-dekarboxiláz elleni antitest GADA types of diabetes mellitus pdf glutamic acid decarboxylase antibody és a tirozin-foszfatáz elleni antitest IA2-A — insulinoma associated proteintyrosine phosphatase antibody. Ez utóbbira korai megjelenés a jellemző, de meghatározásának csak az inzulinkezelés megkezdése előtt van értelme [19].
Ezenkívül az utóbbi két autoantitest pozitivitását az idősebb korban felállított diagnózissal hozták összefüggésbe [20]. Az autoantitestek β-sejtek károsításában betöltött szerepe vitatott. Ismert jelenség, hogy ha az immunrendszer számára valamilyen addig rejtett antigén hozzáférhetővé válik, vele szemben aktív immunfolyamat alakulhat ki. Ugyanakkor az autoantitestek az intracelluláris kompartmentbe nem képesek bejutni. Kérdéses, hogy tarthatjuk-e őket diagnosztikusan hasznos melléktermékeknek vagy — ami életszerűbb — maguk is részesei összetett kórélettani folyamatoknak.
A GAD65 elleni antitestet semlegesítő antiidiotípus-antitesttel az autoantitest antigénkötő területét antigénként felismerő antitest NOD-egerek esetében csökkenteni, illetve késleltetni tudták a manifeszt diabetes mellitus kialakulását [23].
Nem ő az egyedüli szerző, aki az autotolerancia szempontjából jelentős antiidiotípus-antitestek rendszerének diszfunkciójával hozza összefüggésbe egyes autoimmun betegségek kialakulását. Hampe leírja, hogy egészséges egyénekben is kimutattak glutamát-dekarboxiláz elleni autoantitesteket, azonban a célantigénhez való kötődésüket és rutinmódszerekkel történő kimutatásukat az antiidiotípus-antitestek megakadályozták. Ez utóbbiak egészséges egyénekben és remisszióban lévő autoimmun betegekben kimutathatóak, az autoimmunitás aktív stádiumában azonban nem [24].
Amennyiben az autoimmunitást mint az types of diabetes mellitus pdf kudarcát közelítjük meg, a legfontosabbnak talán a regulátoros T-sejtek Treg szerepe tűnik. Egyre több adat szól a kiemelt jelentőségük mellett T1DM-ben is. Jellemző rájuk a TGFβ- és ILelválasztás, egyaránt képesek a humorális és a celluláris immunválaszok gátlására [25].

A táplálkozási tényezők szerepével kapcsolatban később még foglalkozunk az idegen antigénekkel szembeni orális tolerancia kialakulásának fontosságával, amelyben a bélmucosához kötött immunfunkcióknak kiemelt jelentőségük van.
Furcsa módon a T1DM-mel gyakran társuló coeliákiában ennek az ellenkezője igaz [29]. Amennyiben ez emberekben is hasonlóképpen végbemegy, szintén helyet ad az említett autoimmun folyamatoknak.
Egyes vizsgálati eredmények szerint NOD-egerek korai alacsony dózisú streptozotocinkezelésével — végsősoron β-sejt elleni immunizációval — csökkenteni lehetett a későbbi diabetes előfordulását. Az elmélet különösen azért tetszetős, mert utat nyit többek közt a higiénia- vagy a types of diabetes mellitus pdf való szintézis felé.
Boettler és mtsai említik az úgynevezett termékeny talaj hipotézist, amely szerint az endogén autoimmunitás és az exogén triggerek — nem tisztázott sorrendben — egymás számára teremtenek lehetőséget a kiterjedt destrukció létrehozására a hajlamot hordozó egyénben [4].
Ennek megvalósulására a vírusfertőzések kapcsán még visszatérünk. Említésre méltó, bár egyelőre kevéssé feltárt területet jelent a Thsejtek szerepe. Vizsgálataik alapján az insulitis kialakításában, amely mindkét egértörzs esetében már korai életkorban létrejött, úgy tűnik, szerepük van a Thsejteknek. Közleményükben megemlítik, hogy regulátoros T-sejtek ILkezelés hatására Thsejtekké differenciálódhatnak csökkenő Foxp3-expresszió mellett.
Ezzel szemben a TGF-β gátlólag hat a Thirányú differenciációra. A metabolikus és immunológiai szabályozás kapcsolata egyre egyértelműbb. In vitro bizonyítást nyert, hogy az inkretin hormon GLP-1 részben képes a β-sejtekre hormon kezelésére nem cukorbetegség citokinek hatását kivédeni sejtkultúrában tartott patkány-β-sejteken [21]. In vivo — állatkísérletes — adatok is alátámasztják ezt a hatást: a DPP-4 dipeptidil-peptidáz gátlókkal való kezelés hatására streptozotocinnal előkezelt patkányok β-sejt-funkciója és glükóztoleranciája javult a β-sejtek nagyobb arányú túlélésének és regenerációjának következményeként.
Ez az inkretinek már említett protektív hatásával magyarázható, és felveti a gliptinek 1-es típusú diabetesben való alkalmazhatóságának lehetőségét [32]. Kaas és mtsai közelmúltban publikált eredményei messzebbre mutatnak az enteroinsularis rendszer szabályozómechanizmusai tekintetében.
A nátrium-glükóz-kotranszporter-2-gátlók a diabetes mellitus kezelésén túl
A β-sejtek stresszének markereként a proinzulin szolgálhat T1DM-ben is. Megemlítik, hogy T1DM-ben szenvedők első fokú rokonaiban is magasabb szérumproinzulin-szintek mérhetők. Frissen diagnosztizált T1DM-esekben az első hónapban mért alacsonyabb GLP-1 és magasabb proinzulin a hatodik hónapban észlelt remisszió jó előrejelzőinek bizonyultak.
Ehhez hasonlóan remisszióban alacsonyabb GLP és glükagon-szérumszintet, valamint magasabb proinzulinszérumszintet írtak le. Munkacsoportunk elsőként írta le, hogy T1DM-ben a szérumDPP-4 enzimatikus aktivitása magasabb a T2DM-es betegekhez amennyiben ebből a betegcsoportból — mesterségesen — a klinikailag nem alkoholos zsírmájbetegségben szenvedőket kizárjuk és egészséges kontrollszemélyekhez képest. A rá ható szerekkel kapcsolatban a meggyőző terápiás hatékonyságuk ellenére is felmerülnek aggályok, egyes közlések fokozott carcinogenesis irányába ható szerepüket is felvetik [36].
Amennyiben ezek a tablettás kezelés cukorbetegség meggyőzően eloszlathatónak bizonyulnak, alapvetően új megközelítést jelentő terápiás lehetőségek válhatnak elérhetővé. A higiéniahipotézis A betegek számának növekvő tendenciája túlzottan nagy mértékű ahhoz, hogy azt a genomban jelenlegi tudásunk szerint lehetséges változások képesek legyenek létrehozni.
Az okokat keresve komoly a cukorbetegség gyógyítható születtek az úgynevezett higiéniahipotézis mellett is. Széles körű epidemiológiai vizsgálatok során összehasonlították azonos földrajzi területen, de különböző életszínvonalon élő népesség körében az incidenciát, és jelentős eltéréseket írtak le például Finnország és Karélia Oroszországban [2].
Angliában élő ázsiai származású gyermekek körében az angolokéval azonos, az ázsiai értékeknél jóval magasabb incidencia volt tapasztalható [5]. Fokozott körültekintéssel számos környezeti antigén kiküszöbölhető. Éppúgy lehetnek közöttük az immuntolerancia irányába hatók, mint potenciális triggerek.
The impact of type 2 diabetes mellitus on daily functioning
Asthma bronchiale és további atópiás-allergiás megbetegedések esetében merült fel talán elsőként a higiéniahipotézis létjogosultsága. Alacsonyabb irán a diabétesz írtak le hímlőt túlélők, illetve hepatitis-A-fertőzést átvészeltek között, továbbá általában olyan környezetben élők esetében, akik potenciális fertőzésforrásokkal nagyobb számban találkozhatnak például vidéki környezetben, állattartás mellett.
Allergiás megbetegedésekben egyes vizsgálatok Lactobacillus-bevitel kedvező hatását igazolták.

Felmerült, hogy talán az immunrendszer működését Th1-irányba terelő ingerek védőhatásúak lehetnek az atópiás megbetegedésekkel szemben. Ugyanakkor az ismerten Th2-reakciót kiváltó helminthiasisok védőhatása is igazolódott.
Az immunrendszer számos sejtje képes termelésükre, közülük azonban leginkább a Tregsejtek szerepe emelhető ki.
diabetes mellitus - cukorbetegség - VDSzSz - legjobb pdf dokumentumok és könyvek
A legkülönbözőbb immunológiai stimulusok egyaránt vezethetnek az IL fokozott elválasztásához, amely képes gátolni mind a Th1- mind a Th2-vonalon megvalósuló immunválaszt. Vírusok szerepe Jelentős mennyiségű adat született egyes vírusok diabetogén szerepének alátámasztására, azonban egyes fertőzések protektív szerepe mellett is erős érvek szólnak. Kóroki tényezőként leggyakrabban az entero- rota- Coxsackie-B, rubeola- CMV-vírusok szerepe merül fel [4]. Egyes vizsgálatok során bizonyos enterovírustörzseket kifejezetten elterjedtnek találtak magas 1-es típusú diabetes incidenciát mutató területeken.
داء السكري 2 - النمط الأول والنمط الثاني Diabetes Mellitus Type 1 and Type 2
Léteznek ennek ellentmondó adatok is: Finnországban a védőoltásnak köszönhetően a rubeola megszűnt, ennek ellenére az incidencia továbbra is a világon a legmagasabb [2]. Számos elmélet született arra nézve, hogyan képes egy vírusfertőzés a β-sejteket károsítani. Többek között mumpsz, Coxsackie- és rubeolavírusok esetén mutatták ki, hogy képesek a β-sejteket közvetlenül fertőzni és direkt citopatogenitás révén a pusztulásukat előidézni. Bár ismertek vírusfertőzéshez köthető fulmináns esetek, ez semmiképpen nem tartható az általános patomechanizmusnak.
Ismert ugyanakkor, hogy a vírusfertőzések hatására termelődő interferonok a β-sejtek felszínén az MHC-I molekulák upregulációjához vezetnek, ezzel elérhetőbb célpontokká téve őket. A molekuláris mimikri gyakran említett mechanizmus, ugyanakkor úgy tűnik, csak az antigének tökéletes egyezésekor képes önmagában autoimmunitást kiváltani. Egyetlen aminosav megváltoztatása is elegendő lehet az antigén-prezentáció folyamatának jelentős módosításához [37].

Ehhez hasonlóan egy fertőzéssel együtt járó gyulladásos környezetben részben sejtszétesés, részben a már említett fokozott MHC-I-expresszió által újabb antigének válnak elérhetővé a fogékony immunrendszer számára epitope or antigenic spreading [4].
Ezt a jelenséget a kórlefolyásnak abban a fázisában tartják kiemelt jelentőségűnek, amikor már számottevő β-sejt-tömeg-csökkenés vagy -funkcióvesztés áll fenn [19]. Ezzel szemben az insulitist már hordozó állatok fertőzése gyorsan replikálódó törzzsel felgyorsította a diabetes kialakulását. Ugyanakkor a lassan replikálódó törzsek esetében lassabb volt a kórlefolyás a kontrollokhoz képest [38].
Az említett adatok adják az alapját annak a feltételezésnek, hogy a manifeszt megbetegedés előtt átélt fertőzés, esetleg egyéb úton létrehozott types of diabetes mellitus pdf védelmet jelenthet az adott ágens későbbi trigger szerepével szemben [4].
A diabetes mellitus és a hypertonia lehetséges hatása a Méničre ...
Már korábban említésre került az autoimmunitás kényes egyensúlya az adaptív, dinamikus autotolerancia és autoreaktivitás között. In vitro kimutatható volt, hogy az aktív β-sejtek gyulladásos citokinek okozta károsodással szemben jelentősen esendőbbek a nyugvó sejteknél [39].
A DIPP Diabetes Prediction and Prevention vizsgálat eredményei megmutatták, hogy azok többségében, akikben a T1DM 10 éves kor alatt kialakul, már kétéves korra autoantitest-pozitivitás jelentkezik [39]. Ebből arra következtethetünk, hogy amennyiben ez köthető valamilyen módon a táplálkozáshoz, igen korai tényezőket kell keresnünk.

Bár születtek a rövidebb anyatejes táplálás kockázati szerepét alátámasztó eredmények [40], az összefüggést kétséget kizáróan igazolni nem sikerült [39].