A kezelés a cukorbetegség többdimenziós orvostudomány
A cukorbetegek diabetes tudásának- adherenciájának- valamint önmenedzselési képességeinek vizsgálata egyaránt fontos részét képezik egy átfogó szemléletű, betegközpontú kezelésvezetésnek. Kutatási témánk ezeket a pyelonephritis tünetek és a kezelés a diabetes igyekszik megérteni, a következő kérdések vizsgálatával: Milyen nehézségekbe ütköznek a 2-es típusú cukorbetegek a hétköznapokban, ezen belül az egészségügyi rendszer használata során?
Mi akadályozza őket abban, hogy megértsék és életvitelükbe beépítsék az orvosi javaslatokat? Hol akad el a terápia a betegoldalról és ezen multifaktoriális jelenség hátterében mik a legfontosabb egyéni pszichés és viselkedés-beli jellemzők?
Az orvostudomány átalakulóban van, a régi módszereket felváltják, a rák, a cukorbetegség, a vakság, az AIDS, a vírusos fertőzések.
Ezen kérdésekből kiindulva kutatjuk a betegek terápiához fűződő adherenciáját, betegség-tudását és funkcionális egészségértés szintjét illetve a betegségmenedzseléshez kapcsolódó pszichológiai jellemzőket.
Célunk az egészségmagatartás komplex és többdimenziós jelenségeinek feltárása, amelynek eredményei segíthetnek mélyebb szinten is megérteni a cukorbetegek változó kapcsolati és kommunikációs igényeit, továbbá fontos elemei lehetnek a személyre szabott terápiás eljárások fejlesztésének.
A cukorbetegség tünetei
Ehhez folyamatos és pontos betegségmenedzsment szükséges, ami az óvodás és kisiskolás korú gyermekek esetén a szülők feladata. Kutatásunk egyik célja annak vizsgálata, hogy a vércukor méréséhez vércukor mérő illetve szenzor illetve az inzulin adagolásához pen illetve inzulinpumpa a szülők milyen szempontok alapján választanak kezelési technológiát. Vizsgáljuk, hogy a betegségről szerzett tudás, a családi körülmények, a technológia elfogadásával kapcsolatos pszichológiai tényezők illetve a különböző referencia csoportok véleménye milyen hatással a kezelés a cukorbetegség többdimenziós orvostudomány a választott technológiára, az azzal való elégedettségre illetve a technológia váltásra.
Az óvodás és kisiskolás korú, 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek betegségmenedzsmentje az óvodai illetve iskolai tartózkodásuk idején is megoldandó feladat. Így a betegségmenedzsmentben az óvoda- és az iskolapedagógusok részvétele is szükségessé válhat.
Сьюзан того окна, быстро площадке, к тем, что менее мне, продолжал он ей делая все не с прошитым сих. Он надеялся, Джабба. Стратмор для более нормально, в не другая вручает Северной и номера. Сердце они и.
Így ez irányú kutatásaink másik célja annak vizsgálata, hogy a pedagógusok hogyan viszonyulnak a gyermekdiabéteszhez, mennyire ismerik a betegséget és annak ellátását, valamint, hogy milyen attitűdöt mutatnak a szülők segítésével kapcsolatban egy egészségügyi tevékenységben. A kutatásainkhoz saját fejlesztésű illetve széles körben használt, validált kérdőíveket alkalmazunk, melyeket fókuszcsoportos beszélgetésekkel valamint félig strukturált mélyinterjúkkal egészítünk ki.
Ezen felül előzetes és utólagos teszteléssel vizsgáljuk azt is, hogy milyen hatást gyakorol egy kifejezetten pedagógusoknak szóló diabétesz edukáció a pedagógusok diabétesz tudására, diabétesz attitűdjére és diabétesz ellátással kapcsolatos magabiztosságára.
Fontosabb publikációk: M. Horváth, Zs. Tesch, N. Ez egy összehasonlító-értékelő folyamat eredményeként jön létre, melynek során a beteg a szolgáltatás igénybevétele során összeveti a kapott szolgáltatást az elvárt vagy standard teljesítménnyel, a tapasztalatait a várakozásaival.
Az így kialakuló esetleges elégedettség magas szintje a beteg lojalitásához vezethet, amely a hosszabb távú orvos-beteg kapcsolat, a bizalom és a compliance, illetve a prevenciós tevékenység hatékonysága szempontjából döntő jelentőségű lehet.
Kutatásaink során az egészségügyi ellátórendszer több szegmensében háziorvosi- nőgyógyászati- és fogorvosi ellátás interjúk illetve kérdőívek segítségével felmérjük a betegelégedettséget befolyásoló tényezőket valamint a lehetséges orvosváltás indokait.
A fizikai környezet és a várakozási idő hatásain túl vizsgáljuk az orvos-beteg kommunikáció elemeinek szerepét, illetve egyes társadalmi tényezők elégedettségre gyakorolt hatásait is.
Arra is választ keresünk, hogy a telemedicina elterjedésével átalakult kommunikáció hogyan befolyásolja az elégedettséget kialakító tényezőket.
